Szorult helyzetek

Hannus karácsonyra a nagybátyáméktól kapott egy szép kis farmernacit, aminek a zsebén rózsaszín virágok vannak, nagyon tetszett is. Amint ráadtam, mondta, hogy "szíp" és a kis husi ujjacskáival simogatta a lábán a nadrágot. Tiszta csaj! A beállások, cipők, ruhák és a fiúkra sandítás miatt, amit biztos nem tőlem tanult, mert nálam 1000x jobban csinálja már ennyi idősen. Szóval illegett-billegett a nadrágban, de a lehajolással volt egy kis gond, mert bizony "szojít"-otta a pociját. Kérdeztem, hogy levegyük e, de határozott nem volt a válasz. Ugye, hogy csaj? Már ennyi idősen tudja, hogy a szépségért el kell viselni a "szojítós" nadrágot. Azután átmentünk anyósomékhoz - Kati mamához -, akinek vannak macskái és a bejárati ajtón egy kis nyílás, hogy a macskák tudjanak ki és be járkálni. Érdekes volt azon kikukucskálni, de még érdekesebb kidugni a fejét. Ha már kidugta a fejét, gondolta, hogy a vállát és a karját is kidugja, de ekkor bizony beszorult. Félig az ajtón kívül, félig belül kiabált: Anyuanyuanyu!!! Sajnálom, hogy a hangsúly nem lehet itt bemutatni! "Beszojult", mint Micimackó az egyik könyvben. Amint erre ráeszmélt a kapálózástól még jobban akart visszamászni, de biztos nem olyan óvatosan, hanem felemelt fejjel, ami persze nem sikerült. Nem kis izgalom után természetesen kiszabadult a Kincsem a lyukból, és ügyesen mutatta a kis ujjával, hogy nem szabad!
Remélem nem haragszotok, hogy nem készítettem képet erről a mutatványról, mert nem ez volt számomra az elsődleges. Hazaértünk, jöttek Majika mamiék, és integetni szoktunk az ablakban. Ekkor Tündér Ilona - ahogy anya nevezte Hannust - észrevette, hogy a redőnygurtni egy dobozba megy, és ott még van épp annyi hely, ahova befér az ujjacskája. Igen, be könnyen ment is, kifele nehezebben, szóval oda pedig az ujja beszojult. Ezek után még rengeteg idő van a mai napból, el sem merem képzelni, hova lehet még beszojulni.
Még valami a "szíp" nadrágon kívül, "nígy" és "BÚÍÍÍK MINDENKINEK".