Kettő fagyi

Azok a békebeli, jó kis télifagyik! Ugye emlékeztek? A pelenkázón vannak szivacskockák, s az egyiken egy fagyi van. Fogalmam sincs miért, de Hannus ezt kígyónak nevezte (remélem csak nevezte és nem kígyónak nézte, mert arra semmiképp nem hasonlít). Szóval pelenkázáskor végigmondja az összes rajzot ami lát rajtuk, s a minap sorba rakta úgy, hogy mindegyiken csak szám volt felül, egy kivétellel. Gondoltam, segítek megkeresni rajta a számot, de nem találtam, vagyis Hannus hiba nélkül kikereste a számokat. Néha mondogatja az utcán, hogy betű és szám, de nem gondoltam, hogy ennyire tudatos. Visszagondolva kb. 2 hónapja az egyik újságot nézegetve azt mondja: "Kettő". Elhessegettem a gondolatot, hogy ennyi idősen biztosan nem azt mondja, de később rá kellett jönnöm, hogy de bizony. Amikor a a cipőre és a lábaira is ezt mondta, be kellett látnom, hogy igen, Hannus tudja, hogy mennyi a kettő. Csupa meglepetés az élet Hannussal! De jól elkanyarodtam. Miután sikerült tisztába tennem "a fagyi nem kígyó" kérdést - és tényleg igaz,hogy nehezebb egy rosszul megjegyzett dolgot kijavítani, mint egy új ismeretlent megtanítani - vettünk télifagyit. Nagyon hideg volt és egy távolabbi boltban sikerült beszereznünk, de Hannus nem engedte ki a kezéből egészen hazáig. Majd megfagyott a kis kezecskéje, de a fagyit nem lehetett letenni. Hazaérve teljesen mindegy mi volt az ebéd, a fagyi volt a lényeg. Csupa csokisan boldogan mondta: finom. Azóta, amikor a pelenkázón nézi a kockákat és rajta a fagyit mindig hozzáteszi: Anya vette.