Mindíg is csodálom, ahogy játszik Hannus, mert szépen eljátszogat a kabalákal, magyaráz nekik, tanítja őket és mondja nekik amit a mesékben és az életben hall.
Mindennel tud játszani, legyen az egy kabala, vagy egy üres kosár, vagy bármi, és komplett történetet kerekít ki a maga kis fantáziája alapján.
Pár nappal ezelőtt elővette a termoszt és azzal kezdett játszani. Az egy darab termosszal:
- énekelt bele, mint egy dudába
- gurította,
- azt mondta majoretbot és forgata,
- dobolt rajta,
- és zenélt vele, mert az volt a dob. Az egy darab termoszra ennyi féle játékot kitalálni mindenkinek becsületére váljék, pláne úgy, hogy még 2 és fél éves sincs.
De a legjobb az volt, amikor a végén bejelentette mosolyogva tágra nyílt szemekkel:
ANYA, EZ TÖK JÓ JÁTÉK! Azt mondtam, csoda ez a csaj. IMÁDOM NAGYON!
Olyan a szövege, hogy azt elmondani alig lehet. Amikor valami úgy sikerül a játék közben ahogyan azt kitalálta, azt mondja: Ez PAKTIKUS. Praktikus, értitek? Praktikus egy 2 éves és 4 hónapos gyermek szerint.
"Maminak Papi és Laci a barátja".
"Semmi különös" nem történt.
Reggeltől alvásig egyfolytában mondja a magáét, és olyan tündér, és már olyan nagy az én KINCSEM!
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
kicsiny%C3%ADtett.jpg)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése