Papírmerci

Hannusnak Barney a mindene. Nézett már másféle mesét is, de mindegyikre azt mondta, hogy: "Anya, ez nem jó." A Tom és Jerry sem tetszett neki és a Hupikék törpikék sem, mert Sziamiau el akarta kapni a törpéket és Hannus sajnálta a törpöket. Namármost a Barneyban van egy jelenet, ahol a gyerekek papírból készített autóban kormányoznak és a kressznek megfelelően közlekednek. Természetesen Hannusnak is minden olyan dolog kellene, ami a Barneyben van, így adott volt hogy nekem előbb vagy utóbb autót kell készítenem. Január 1-én jött el a napja ennek. Lacus hozott a boltból papírdobozt és az a nap amúgy is olyan ideülök-odaülök nap volt, így hát elkészítettük. Festettünk, vágtunk, ragasztottunk és fokozatosan alakult az autó. Lett ablaka, ajtaja és minden ami kell, fokozatosan mert Hannus mindíg észrevette, hogy valami hiányzik róla. "Anya, hol az ablaktörlő?" " Anya, hol a visszapillantó tükör?" kérdezte. Amikor kész lett, akkor pedig játszottunk olyat, hogy együtt elutazunk Budapestre (természetesen nekem is be kellett szállnom és Hanna vezetett), azután Békéscsabára és a cukrászdába is elmentünk. ANNYIRA JÓ VOLT EZT CSINÁLNI ÉS JÁTSZANI HOGY ELMONDANI SEM TUDOM. AZ ÖSSZES BOLTI ZENÉLŐ KÜTYÜ NEM ÉR ANNYIT, MINT EZ A NAP VOLT. A nap végén pedig Hannus azt mondta: "Anya, olyan jó sokat játszottunk ma, jó volt ez a mai nap!" Kell ennél nagyobb dicséret?