Esti rituálé

Az az igazság, hogy be kell látnom, van valóságalapja annak a mondatnak, hogy kis gyerek kis gond, nagy gyerek nagy gond. Hannus cseperedik és bizony mostmár nem megy minden olyan egyszerűen. Eddig csak megfürdetem és kész, mostmár imádkozni kell a fürdéshez is. "Hannus gyere már. - Nem akarok." " Anya, ugye nem oltod le a villanyt? De aludni kell." Annyira nem megy ez az alvás, hogy rituálészerűen kitalált szokásokat minden egyes este végigzongorázzuk. Nagy nehezen beleimádkoztam Hannát a kádba, azután kiimádkoztam onnan, felöltöztünk, játszottunk és meséltünk és végre úgy néz ki, hogy alszunk, de nem mert Hannus kitalálja, hogy Ő nagyon éhes és korog a hasikája. Szólni kell Maminak, hogy hozzon neki vacsorát (amit természetesen nem hoz, mert az ágyban, lefekvés előtt nem eszünk). Ezután eszébe jut, hogy nagyon szomjas, de nagyon és vizet szeretne. Ezután jön a "pisilnem kell és már érzem hogy csurog is ". Ekkor ágyból ki, pelenka le, sötétben bilire rá és csurgat 5 csepp pisit, majd pelenka fel, pizsama fel és vissza a sötétben az ágyba. Ezután kezdődik előlről, de ehhez már nekem nincs türelmem, és akkor erőteljesen mondom, hogy mostmár tessék aludni és akkor 2 perc alatt elalszik.
Ezt minden este ugyanígy végigzongorázzuk.