Nagyon jól sikerült a szülinap, volt torta, és sok szép ajándék. Megkapta a szüleimtől a rollert, amit annyira szeretett volna. Az egyik újságban látott egy gyereket rollerozni és valahogy akkortájt jött értünk Papi, és vitt volna Vésztőre. Siettünk, pakoltam és azt mondtam Hannusnak, hogy majd Papival elmegyünk egy távoli boltban megnézzük, hogy van e roller. "Papikam kéjek jojjejt!" és a nyomaték kedvéért a hangsúllyal is jelezte, hogy komolyan gondolja. Szóval, volt nagy öröm az érkezéskor, de elsőre természetesen nem sikerült. Erőlködött, mindkét lábával fellépett rá és úgy lökte magát, de nem volt jó. Ráült, akkor nem érte el a kormányt. Ülve tolta magát, de nem tudott kormányozni, sehogy sem volt jó. Akkorákat nyögött és mérgesen nyafogott, míg végül addig - addig próbálta, amíg végre sikerült. Persze, megfogtam a lábát és mutattam, hogy hogyan kell lökni, de "Anya, ne segí!" - mondta. Éljen, éljen, éljen, végre sikerült 2-3 lökésnyit haladni, egyenesen!!!!!!!!!!!! Újabb akadály, a küszöb és kanyarodni kellene valahogy. Hannus megoldott a kérdést, felvette az egész rollert és átemelte a küszöb felett, akármennyiszer arra járt. Nem volt könnyű, mert eközben is nagyokat nyögött. Nagyon boldogok voltunk mindannyian amikor sikerült, de bevallom, közben el-elmosolyodtam.
Annyira jól sikerült ez a rolleres ajándék, hogy azóta majdnem azzal alszik Hanna, de a fürdőbe mindenképp be kell vinni, hogy megnézze a roller, hogy hogyan fürdik Hanna. Öleli és puszilgatja is, ami nagy szó, mert csak kérésre ad puszit, sőt akkor sem mindig.
kicsiny%C3%ADtett.jpg)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése