Meddig mehet így tovább?

Mostanában nincs időm írni, mondom magamnak, de valójában kedvem és időm nincs. Nem is tudom hogyan tudtunk egyáltalán eddig együtt élni Lacival. Kb. 2 hónapja élünk külön, de ezalatt már a második csaj landol nála... Nekem pedig előadta magát, hogy milyen sokáig nem volt és nem lesz senki mert tele van a feje az én dolgaimmal. Beadtam a válóperes papírt, amire ugyan azt írtam, hogy közös megegyezéssel, de Laci némely részével nem ért egyet, mégpedig azzal, hogy ne kéthetente lássa, hanem többet. A múlt hétvége is ilyen volt és jött érte, s amikor hazajöttek akkor derült ki, hogy az új barátnőnél volt Hannus, ahova be sem akart menne, és egész nap a csaj lányával játszott. Normális ez? Vagy én vagyok ennyire fafejű és maradi? Kezdve azzal, hogy az előző láthatásos hétvégén még másik csaj volt porondon. Hogy lehet valakit megismerni úgy, hogy közben 14 napot dolgozik az ember és több 100 km távolabbra van, és így viszi el Hannát oda, akit igazán még ő sem ismer? Az másik kérdés, hogy ha én két hetente látom a lányom, akkor egy pillanatot sem engednék át másnak, mégegyszer mondom, én. Vasárnap már egyik alkalommal sem volt kíváncsi Hannára, de mondani tudja, hogy keveset látja, de egy lépést sem tesz azért, hogy ez több legyen. Meddig mehet ez még így? A mindig aktuális barátnő gyereke vigyáz Hannusra, és ha nem vigyáz rá, vagy bántja? Borzasztó ez a helyzet!
Amikor hazaért az én Kincsem nem győzött engem ölelni és ölelni és ölelni.